Angol-magyar elektronikus informatikai szótár

Angol-magyar elektronikus informatikai szótár

IványiAntal

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg. A szótár megjelenéséhez segítséget nyújtott a Neumann János Számítógéptudományi Társaság. Az elektronikus kiadás DocBook XML formátumát Bíró Szabolcs készítette.

Copyright © 2007 Tinta Könyvkiadó

Copyright © 2007 Abonyi-Tóth Andor, Antal György, Antal Margit, Arató Péter, Balla Katalin, Barsi Árpád, Bíró Gabriella, Csörnyei Zoltán, Dobay Péter, Dobrowiecki Tadeusz, Elek István, Gonda János, Gregorics Tibor, Harangozó József, Istenes Zoltán, Iványi Anna, Iványi Antal, Izsó Lajos, Juhász István, Kondorosi Károly, Kovács Margit, Kozma László, Lőrentey Károly, Nagy Sára, Móczár Géza, Palágyi Kálmán, Pilászy György, Recski András, Remzső Tibor, Sántáné-Tóth Edit, Sidló Csaba István, Sima Dezső, Szabó Sándor, Szirmay-Kalos László, Tarnay Katalin, Varga László

Jogi közlemény

Ajánlás

Főszerkesztő:Iványi Antal

Szerkesztők:Abonyi-Tóth Andor (DM), Antal György (GV), Antal Margit (PL), Balla Katalin (SQ), Biró Gabriella (EI), Elek István (GI), Gonda János (DS), Gregorics Tibor (HC), Harangozó József (NC), Istenes Zoltán (HC), Iványi Anna (BE, BI, SP), Iványi Antal (AL, CN, MA, PF), Juhász István (SE), Lőrentey Károly (OS), Nagy Sára (IS), Móczár Géza (AR, DT), Pilászy György (AR, DT), Remzső Tibor (SY), Sántáné-Tóth Edit (IS), Sidló Csaba István (IM)

 

Szakmai lektorok:Arató Péter (AR), Barsi Árpád (GI), Budinszky András (BI), Csörnyei Zoltán (PL), Dobay Péter (EI), Dobrowiecki Tadeusz (IS), Gonda János (SY), Izsó Lajos (HC), Juhász István (IM), Kondorosi Károly (OS), Kovács Margit (CN, SP), Kozma László (SE), Palágyi Kálmán (GV), Recski András (AL, DS), Remzső Tibor (SQ), Sima Dezső (DT), Szabó Sándor (MA), Szirmay-Kalos László (GV), Tarnay Katalin (NC), Varga László (BE, PF)

 

Nyelvi lektorok:Bege Antal (DS), Belényesi Viktor (DM), Birki Mihály (BE), Biró Gabriella (SY), Bíró Szabolcs (IM), Horváth Zoltán (PF), Kása Zoltán (AL), Kovács Lehel (SE), Krammer Gergely (GV, HC), Lukovszki Tamás (NC), Porkoláb Zoltán (PL), Sonkoly Pál (OS)

 

Kiadja a Tinta Könyvkiadó.

Budapest, 2007

  

A kiadásért felel a Tinta Könyvkiadó igazgatója.

Tartalom

Előszó

A felhasznált szakkönyvek

Szakmai és általános szótárak

0-9

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

Q

R

S

T

U

V

W

X

Y

Z

Egyéb jelek

Előszó

Ezt a szótárat kettős céllal készítettük:

  • egyrészt azért, hogy a több helyen már 2004-ben elindított és 2006-tól kötelező informatikai alapképzés (gazdasági informatikus, mérnök informatikus és programtervező informatikus BSc), valamint a várhatóan 2007-ben elinduló informatikai mesterképzés (MSc) tankönyve legyen,

  • másrészt azért, hogy szakkönyvként segítse a magyar informatikai szaknyelv fejlődését, egységessé válását.

 

A szóanyag összeállítását azzal kezdtük, hogy először az ACM és az IEEE Computing Curricula 2001 című, a /cc2001/ címről letölthető, valamint a Computing Curricula 2005 című, a /education/curric_vols/CC2005-March06Final.pdf/ címről letölthető tantervek alapján (előbbiben 14, utóbbiban 36 szakterület szerepel) összeállítottunk egy 20 témakört tartalmazó listát a szótár nyomtatott változatához, majd ezt a listát az elektronikus szótár készítése során a bioinformatika, digitális technika és matematika témakörökkel bővítettük és így az alábbi listát kaptuk (a témaköröket a szövegben kétbetűs, a táblázatokban egybetűs jelölésekkel azonosítjuk):

 

1) Algoritmusok és bonyolultság (Algorithms and Complexity, AL = a) [Cormen 2001, Horowitz 1998, Iványi  2003, Iványi 2004, Katona 2002, Knuth 2001, Knuth 2006, Lynch 2001, Neumann 19666, Papadimitrou 1995].

2) Számítógépek felépítése (Architecture and Organization, AR = b) [Mano 2001, Wakerly 2001].

3) Alapvető kifejezések (Basic Expressions, BE = c) [Knuth 2005a, Wikipedia 2006].

4) Bioinformatika (Bioinformatics, BI = d) [Pevzner2005, Roska 2005].

5) Számítástudomány (Computing and Numerical Methods, CN = e) [Cormen 2001, Iványi 2004, Knuth 2001, Papadimitriou 1995].

6) Digitális média (Digital Media Development, DM = f) [Chapman 2004, Lewis 2003, Nielsen 1999].

7) Diszkrét matematika (Discrete Structures, DS = g) [Cormen 2001, Járai 2005, Katona 2002, Knuth 1994, Knuth 2001, Knuth 2004a, Knuth 2004b, Knuth 2005, Knuth 2006, Mann 2002, Pásztorné 2003, Rónyai 1999].

8) Digitális technika (Digital Technique, DT = h) [Sima 1998].

9) Gazdasági informatika (Economical Informatics, EI = i) [Deitel 2000, Dobay 2003, Raffai 2003, Raffai 2005].

10) Térinformatika (Geoinformatics, GI = j) [Elek 2004, Elek 2006, Detrekői 2003].

11) Grafika (Graphics and Visual Computing, GV = k) [Budai 1999, Farin 2002, Gonzalez 1992, Lengyel 2004, Szirmay-Kalos 2003].

12) Ember-gép kölcsönhatás (Human-Computer Interaction, HC = l) [Dix 2003, Roska 2005].

13) Információs rendszerek (Information Management, IM = m) [Ferragine 2005, Garcia-Molina 2000, Jiawei 2004, Ullman 1997].

14) Mesterséges intelligencia (Intelligent Systems, IS = n) [Breuker 1994, fekete 1999, Nilsson 1998, Russell 2002, Shapiro 1990].

15) Matematika (Mathematics, MA = o) [Aspray 1990, Járai 2005, Knuth 1994b, Knuth 2001, Neumann 1944, Neumann 1960].

16) Hálózatok (Net-Centric Computing, NC =  p) [Hosszú  2005, Stallings  2003, Tanenbaum 2002].

17) Operációs rendszerek (Operating Systems, OS = q) [Tanenbaum 1997, Silbersatz 2000].

18) Programozás alapjai (Programming Fundamentals, PF = r) [Fóthi 2005, Knuth 2001, Knuth 2005].

19) Programozási nyelvek (Programming Languages, PL = s) [Barnes 1998, Csörnyei 2006, Fischer 1993, Meyers 2005, Nyékyné 2003a, Nyékyné 2003b, Scott 2000, Sebesta 2003, Sethi 1966, Stroustrup 2004].

20) Szoftvertechnológia (Software Engineering, SE = t) [Kozma 2003, Sike 2003, Sommerville 2004].

21) Társadalom, szakma (Social and Professional Issues, SP = u) [Khosrow-Pour 2005, Knuth 2000, Ralston 2000, Wikipedia 2006].

22) Szoftverminőség (Software Verification and Quality, SQ = v) [Beuker 1994, Crissis 2003, Fenton 1998, Galin 2004].

23) Biztonság (Security, SY = w) [Knuth 2001].

 

A 23 szakterület nevét, jelöléseit és az elsősorban felhasznált szakkönyvekre való hivatkozásokat a szakterületek nevei angol nyelvű rövidítéseinek, a hivatkozásokat pedig az azonosítóknak az ábécé szerinti sorrendjében  rendeztük.

 Ezután az informatikai alapképzés és mesterképzés akkreditációs pályázataiban szereplő tankönyvek tárgymutatóit digitalizáltuk (Dankházi Miklós és Szabó Zoltán segítségével) és témakörönként csoportosítottuk. Ezekből a tárgymutatókból indultak ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a debreceni, győri, kolozsvári, marosvásárhelyi, pécsi, szegedi és veszprémi egyetemek oktatói közül témánként felkért szerkesztők és szakmai lektorok. Később a témakörök többségéhez még nyelvi lektorokat is felkértünk (az alkotók neve és feladata a szótár kolofonoldalán megtalálható).

A témánként összegyűlt szóanyagot egyesítettük, az átfedéseket kiszűrtük. A szócikkeket úgy rendeztük, hogy a számjegyekkel kezdődő szócikkek a szótár elejére, a görög betűkkel kezdődő szócikkek pedig a szótár végére kerüljenek. A rendezés szempontjából a kis- és nagybetűk között csak akkor teszünk különbséget, ha a két angol kifejezés csak ebben különbözik – ekkor a kisbetű megelőzi a nagybetűt.

A szóbokrokon belül is ezeket az elveket követtük – kiegészítve azzal, hogy a betűköz minden más karaktert megelőz és a kötőjelet nem vettük figyelembe.

Ha egy angol kifejezéshez több magyar fordítást is megadtunk, ezeket függőleges vonallal (|) választottuk el egymástól. Ha egy többszavas magyar nyelvű kifejezés valamelyik szavára több változatot javasoltunk, akkor a változatokat perjellel (/) választottuk el egymástól. Esetenként a / jelet a szakszövegekben használt módon is használtuk.

A magyarázatokat csúcsos zárójelben közöltük.

Ha az angol kifejezéshez mozaikszó is tartozik, akkor az angol kifejezésben a mozaikszó szókezdő betűit nagy betű jelzi.

A magyar helyesírásban egyrészt az Akadémiai Kiadó A magyar helyesírás szabályai, másrészt Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila Helyesírás című könyvének ajánlásait követtük.

Az angol helyesírásban a forrásként használt szakkönyveket tekintettük mérvadónak. Ha egy kifejezés több alakban is gyakran előfordul (például color vagy colour, knowledge based vagy knowledge-based), akkor mindkét alakot megadjuk.

Az első nyomtatott kiadásban a 2006. május elsejéig, az első elektronikus változatban pedig a 2007. február 15-ig összegyűjtött anyag szerepel. Azt reméljük, hogy később támogatást kapunk a magyar−angol szótár elkészítéséhez, és abban, valamint az angol−magyar szótárak későbbi változataiban egyre bővebb anyagot tudunk közreadni.

A nyomtatott szótár kiadását mind az Oktatási Minisztérium (a 2005. évi tankönyvpályázat keretében), mind pedig a Neumann János Számítógéptudományi Társaság támogatta, ezért a nyomtatott szótár kedvező áron kerülhetett az Olvasókhoz (az első kiadás 2006. július negyedikén). Az elektronikus szótár elkészítését az NKTH (a DIGIT2005 pályázat keretében), valamint az NJSZT támogatta.

 

Budapest, 2007. március 5.

 

Iványi Antal

A felhasznált szakkönyvek

Az egyes hivatkozások végén megadjuk, mely területekhez használtuk fel az adott forrást.

 

[Aspray 1990] William Aspray: John von Neumann and the Origins of Modern Computing. The MIT Press, Massachusetts, 1990. 394 oldal. Magyarul: Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei. Vince Kiadó, Budapest, 2004. 409 oldal, MA.

[Barnes 1998] John Barnes: Programming in Ada 95. Second edition. Addison-Wesley Professional, Upper Saddle River, 1998. 700 oldal, a tárgymutató 12 oldal, PL.

[Breuker 1994] Joost Breuker, Walter Van de Velde (editors): CommonKADS Library for Expertise Modelling – Reusable Problem Solving Components, IOS Press, Amsterdam–Oxford–Washington, 1994. 339 oldal, a tárgymutató 7 oldal, SQ.

[Budai 1999] Budai Attila: A számítógépes grafika, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1999. 387 oldal, a tárgymutató 9 oldal, GV.

[Chapman 2004] Nigel Chapman, Jenny Chapman: Digital Multimedia, Second edition. John Wiley & Sons, New York, 2004. 694 oldal, a tárgymutató 20 oldal, DM.

[Cormen 2001] Thomas H. Cormen, Charles E. Leiserson, Ronald Lewis Rivest, Clifford Stein: Introduction to Algorithms. Second edition. The MIT Press/McGraw-Hill, 2001. XI + 1180 oldal. A tárgymutató 35 oldal. Magyarul: Új algoritmusok (szerkesztette Iványi Antal). Scolar Kiadó, Budapest, 2003. 1020 oldal, a tárgymutató 28 oldal, AL, DS, CN.

[Crissis 2003] Mary Beth Crissis, Mike Konrad, Sandy Shrum: CMMI – Guidelines for Process Integration and Product Improvement. Addison-Wesley Professional, Upper Saddle River, 2003. 688 oldal, a tárgymutató 31 oldal, az értelmező szótár 21 oldal, SQ.

[Csörnyei 2006] Csörnyei Zoltán: Fordítóprogramok. Typotex Elektronikus Kiadó, Budapest, 2006. 300 oldal, a tárgymutató 10 oldal, PL.

[Deitel 2000] Harvey M. Deitel, Paul J. Deitel, Kate Steinbuhler: E-Business and E-Commerce for Managers. Prentice Hall, 2001. 794 oldal, EI.

[Detrekői 2003] Detrekői Ákos, Szabó György: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. 380 oldal, a fogalomszótár 12 oldal, GI.

[Dix 2003] Alan Dix, Janet E. Finlay, Gregory D. Abowd, Russell Beale: Human-Computer Interaction. Third edition. Prentice Hall, Upper Saddle River, 2003. 834 oldal, a tárgymutató 10 oldal, HC.

[Dobay 2003] Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment. Második kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. 312 oldal, a tárgymutató 7 oldal, EI.

[Elek 2004] Elek István, Sidló Csaba: Térinformatika. In: Informatikai algoritmusok 1 (szerk. Iványi Antal). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. 685–716. oldal, GI.

[Farin 2002] G. E. Farin: Curves and Surfaces for CAGD. A Practical Guide. Fifth edition. Morgan Kaufmann Publishers, 2002. 520 oldal, a tárgymutató 9 oldal, GV.

[Fekete 1999] Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába. LSI, Budapest, 1999. 289 oldal, a tárgymutató 7 oldal, IS.

[Fenton 1998] Norman E. Fenton, Shari Lawrence Pfleeger: Software Metrics – A Rigorous and Practical Approach. PWS Publishing Company. 1998. 638 oldal, a tárgymutató 16 oldal, SQ.

[Ferraggine 2005] V. E. Ferraggine (szerkesztő): Encyclopedia of Database Technologies and Applications. Idea Group Reference, Hershey, 2005. 656 oldal, a tárgymutató 34 oldal, IM.

[Fischer 1993] Alice E. Fischer, Frances S. Grodzinsky: The Anatomy of Programming Languages. Prentice Hall, Englewood Cliffs, 1993. XXXI + 567 oldal, a tárgymutató 15 oldal, PL.

[Fóthi 2005] Fóthi Ákos, Horváth Zoltán: Bevezetés a programozáshoz. ELTE Informatikai Kar, Budapest, 2005. Digitális tankönyv: f.elte.hu/. 510 oldal, a tárgymutató 5 oldal, PF.

[Galin 2004] Daniel Galin: Software Quality Assurance: From Theory to Implementation. Addison-Wesley Professional, Upper Saddle River, 2004. 606 oldal, a tárgymutató 11 oldal, SQ.

[Garcia-Molina 2000] Hector Garcia-Molina, Jeffrey David Ullman, Jennifer Widom: Database System Implementation. Prentice Hall, 2000. 654 oldal, a tárgymutató 9 oldal. Magyarul: Adatbázisrendszerek megvalósítása (szerkesztette Benczúr András). Panem, Budapest, 2001. 684 oldal, a tárgymutató 7 oldal, IM.

[Gonzalez 1992] Rafael C. Gonzalez, Richard E. Woods: Digital Image Processing, Addison-Wesley Pub., Upper Saddle River, 1992. 716 oldal, a tárgymutató 12 oldal, GV.

[Horowitz 1998] Ellis Horowitz, Sartaj Sahni, Sanguthevar Rajasekaran: Computer Algorithms. Computer Science Press, New York, 1998. 769 oldal, a tárgymutató 9 oldal, AL.

[Hosszú 2005] Hosszú Gábor: Az internetes kommunikáció informatikai alapjai. Novella Kiadó, Budapest, 2005. 638 oldal, a tárgymutató 16 oldal, NC.

[Iványi 2003] Iványi Antal: Párhuzamos algoritmusok. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. Elektronikusan: ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2005: f.elte.hu/ ). Az angol–magyar és magyar–angol szótár 6 oldal, a tárgymutató 11 oldal, AL.

[Iványi 2004] Iványi Antal (szerkesztő): Informatikai algoritmusok 1. és 2. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004 és 2005. Elektronikusan: ELTE Informatikai Kar, Budapest, 2005, f.elte.hu/ . 816 + 784 oldal, a tárgymutató 12 + 12 oldal. Angolul: Algorithms of Informatics. Mondat Kiadó, Budapest, 2007 (előkészületben). AL, MA, NC.

[Járai 2005] Járai Antal et al.: Bevezetés a matematikába. ELTE Eötvös Kiadó, 2005. 241 oldal, a tárgymutató 11 oldal, DS.

[Jiawei 2004] Han Jiawei, Micheline Kamber: Data Mining. Morgan Kaufmann Publ., San Francisco, 2000. 500 oldal, a tárgymutató 5 oldal. Magyarul: Adatbányászat. Koncepciók és technikák. Panem, Budapest, 2004. 532 oldal, a tárgymutató 5 oldal, IM.

[Katona 2002] Katona Gyula Y., Recski András, Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai, Typotex Elektronikus Kiadó, Budapest, 2002. 191 oldal, a tárgymutató 5 oldal, AL.

[Khosrow 2005] Mehdi Khosrow-Pour (szerk.): Encyclopedia of Information Science and Technology, Idea Group Reference, Hershey, 2005. 5 kötet, 3800 oldal. Az első kötetben a kulcsszavak listája (Index of Terms) 36 oldal, a tárgymutató (Index) 27 oldal. SP.

[Knuth 1994a] Donald Ervin Knuth: The Stanford Graphbase: A Platform for Combinatorial Computing. Addison-Wesley, Reading, 1994. 592 oldal, a tárgymutató 7 oldal, DS.

[Knuth 1994b] Donald Ervin Knuth, Ronald Lewis Graham, Ore Patashnik: Concrete Mathematics. Addison-Wesley , Reading, 1994. 647 oldal, a tárgymutató 15 oldal. Magyarul: Konkrét matematika (szerkesztette Kátai Imre). Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. 623 oldal, a tárgymutató 17 oldal, DS.

[Knuth 2001] Donald Ervin Knuth: The Art of Computer Programming. Vol. 1, 2, 3 (Third updated edition), Addison-Wesley, Upper Saddle River, 2001–2003. 650 + 762 + 780 oldal, a tárgy- és névmutatók együttes hossza 76 oldal. Magyarul: A számítógép-programozás művészete. 1, 2, 3. (főszerkesztő Simonovits Miklós). Műszaki Könyvkiadó, 1987–1988. 654 + 690 + 761 oldal, AL, SP.

[Knuth 2005] Donald Ervin Knuth: The Art of Computer Programming. Fascicle 1/1. Addison-Wesley, Upper Saddle, 2005. 5+134 oldal, a tárgymutatój 8 oldal, PF.

[Knuth 2006] Donald Ervin Knuth: The Art of Computer Programming. Fascicles 4/2, 4/3, 4/4. Addison-Wesley, Upper Saddle, 2006. 6+127, 6+150, 6+128 oldal, a tárgy- és névmutatók együttes hossza 21 oldal, AL, DS.

[Kozma 2003] Kozma László, Varga László: Szoftvertechnológia elméleti kérdései. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. 369 oldal, a tárgymutató 4 oldal, SE.

[Lengyel 2004] Eric Lengyel, Mathematics for 3D Game Programming and Computer Graphics, Second Edition, Charles River Media, 2003. 570 oldal, a tárgymutató 9 oldal, GV.

[Lewis 2003] Richard L. Lewis, James Luciana: Digital Media: An Introduction. Prentice Hall Int., Upper Saddle River. 2003. 416 oldal, a tárgymutató 14 oldal, DM.

[Lynch 2001] N. A. Lynch: Distributed Algorithms. Fifth edition. Morgan Kaufman Publishers, 2001. 876 oldal, a tárgymutató 16 oldal. Magyarul: Osztott algoritmusok (szerkesztö Iványi Antal). Kiskapu Könyvkiadó, Budapest, 2002. 781 oldal, a tárgymutató 17 oldal, AL.

[Mano 2001] M. Morris Mano, Charles R. Kime: Logic and Computer Design Fundamentals. 2nd edition updated. Prentice Hall, Upper Saddle River, 2001. 650 oldal, a tárgymutató 8 oldal, AR.

[Meyers 2005] Scott Meyers: Effective C++. Harmadik kiadás. Addison-Wesley Professional, Upper Saddle River, 2005. 320 oldal, a tárgymutató 16 oldal. Magyarul: Hatékony C++. Scolar Kiadó, Budapest, 2003. 272 oldal, a tárgymutató 16 oldal, az angol–magyar és magyar–angol szótár együtt 3 oldal, PL.

[Neumann 1944] John von Neumann, Oscar Morgenstern: Theory of Games and Economical Behavior. Princeton University Press, Princeton, 1944. 776 oldal, a tárgymutató 4 oldal, MA.

[Neumann 1960] John von Neumann: Continuous Geometry. Princeton University Press, Princeton, 1960. 299 oldal. MA.

[Neumann 1966] John von Neumann: Theory of Self-Reproducing Automata (szerkesztette és kiegészítette Arthur W. Burks). Princeton University Press, Princeton.  388 oldal, MA.

[Nielsen 1999] Jakob Nielsen: Designing Web Usability: The Practice of Simplicity. New Riders Press, 1999. 432 oldal, a tárgymutató 14 oldal, DM.

[Nilsson 1998] Nils J. Nilsson: Artificial Intelligence: A New Synthesis. Morgan Kaufmann Publishers, Inc., San Francisco, 1998. 513 oldal, a tárgymutató 11 oldal, IS.

[Nyékyné 2003a] Nyékyné Gaizler Judit (szerkesztő): Ada95 programozási nyelv. Második kiadás.

     ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. 576 oldal, a tárgymutató 18, az angol–magyar szótár 3 oldal, PL.

[Nyékyné 2003b] Nyékyné Gaizler Judit (szerkesztő): Programozási nyelvek. Kiskapu Kiadó, Budapest, 2003. 800 oldal, a tárgymutató 25 oldal, PL.

[Papadimitrou 1995] Christos H. Papadimitriou: Computational Complexity. Addison-Wesley, 1995. A tárgymutató 10 oldal. Magyarul: Számítási bonyolultság (szerkesztette: Ésik Zoltán). Novadat, Győr, 1999. 589 oldal, a tárgymutató 8 oldal, AL.

[Pásztorné 2003] Pásztorné Varga Katalin, Várterész Magdolna: Matematikai logika alkalmazás-szemléletű tárgyalása. Panem, Budapest, 2003. 350 oldal, a tárgymutató 8 oldal, DS.

[Raffai 2003] Raffai Mária: Információs rendszerek fejlesztése és menedzselése. Novadat, Győr, 2003. 997 oldal, tárgymutató 18 oldal, EI.

[Raffai 2005] Raffai Mária: UML2. Modellező nyelvi kézikönyv 4. Palatia Kiadó, Győr, 2005. 442 oldal, a tárgymutató 15 oldal, EI.

[Ralston 2000] Anthony Ralston, Edwin D. Reilly, David Hemmendinger: Encyclopedia of Computer Science. Nature Publishing Group, 2000. 2024 oldal, a tárgymutató 42 oldal, SP.

[Rónyai 1999] Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok. Typotex Elektronikus Kiadó, 1999. 349 oldal, a tárgymutató 14 oldal, DS.

[Roska 2005] Roska Tamás: Info-bionika és érzékelő számítógépek. In: Mindentudás Egyeteme könyvsorozat negyedik kötet, Kossuth Kiadó, Budapest, 2005. 307–320 old, IS.

[Russell 2002] Stuart J. Russell, Peter Norvig: Artificial Intelligence: A Modern Approach. Third edition. Prentice Hall, Upper Saddle River, 2003. XXVIII + 1081 oldal, a tárgymutató 37 oldal. Magyarul: MI – modern megközelítésben. Második kiadás. Panem, Budapest, 2005. 1208 oldal, a tárgymutató 20 oldal, IS.

[Scott 2000] Michael L. Scott: Programming Language Pragmatics. Morgan Kaufmann Publishers, San Francisco, 2000. XXI + 858 oldal, a tárgymutató 30 oldal, PL.

[Sebesta 2003] Robert W. Sebesta: Concepts of Programming Languages. Hatodik kiadás. Addison-Wesley Professional, Upper Saddle River, 2003. 704 oldal, PL.

[Sethi 1996] Ravi Sethi: Programming Languages: Concepts and Constructs. Második kiadás. Addison-Wesley, Upper Saddle River, 1996. 640 oldal, PL.

[Shapiro 1990] Stuart Charles Shapiro (ed.): Encyclopedia of Artificial Intelligence. Vol. 1-2. John Wiley & Sons, Inc., New York, 1990. 1248 oldal, a tárgymutató 53 oldal, IS.

[Sike 2003] Sike Sándor, Varga László: Szoftvertechnológia és UML. Második kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. 352 oldal, a tárgymutató 5 oldal, SE.

[Silberschatz 2000] Avi Silberschatz, Peter Galvin, Greg Gagne: Applied Operating Systems Concepts. John Wiley & Sons, 2000. 840 oldal, a tárgymutató 32 oldal, OS.

[Sima 1998] Dezső Sima, Terry Fountain, Péter Kacsuk: Advanced Computer Architectures: a Design Space Approach. Addison-Wesley, Harlow, 1997 és 1998. 766 oldal, a tárgymutató 12 oldal. Magyarul: Korszerű számítógéparchitektúrák tervezésitér-megközelítésben. Szak Kiadó, Bicske, 1998. 809 oldal, a tárgymutató 13 oldal, AR.

[Sommerville 2004] Ian Sommerville: Software Engineering. Hetedik kiadás. Addison-Wesley, 2004. 784 oldal, a tárgymutató 9 oldal. Magyarul: Szoftverrendszerek fejlesztése (szerkesztette Juhász István, lektorálta Kormos János). Panem, Budapest, 2002. 752 oldal, a tárgymutató 10 oldal, SE.

[Stallings 2003] W. Stallings: Data and Computer Communications. Seventh Edition. Pearson Education, Inc., 2004. 864 oldal, a tárgymutató 25 oldal, NC.

[Stroustrup 2004] Bjarne Stroustrup: The C++ Programming Language. Special edition. Addison-Wesley, Upper Saddle River, 2004. X + 1040 oldal, a tárgymutató 50 oldal. Magyarul: A C++ programozási nyelv. 1., 2. (lektorálta Porkoláb Zoltán). Kiskapu Könyvkiadó, Budapest, 2001. A két kötet együtt 1324 oldal, a tárgymutató 21 oldal, PL.

[Szirmay-Kalos 2003] Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés. Computerbooks, Budapest, 2003. 485 oldal, a tárgymutató 13 oldal, GV.

[Tanenbaum 1997] Andrew S. Tanenbaum, Albert S. Woodhull: Operating Systems. Design and Implemetati- on. Prentice Hall Int., Upper Saddle River, 1997. Magyarul: Operációs rendszerek (szerkesztette Csirik János, lektorálta Iványi Antal). Panem, Budapest, 1999. 980 oldal, a tárgymutató 16 oldal, OS.

[Tanenbaum 2002] Andrew S. Tanenbaum: Computer Networks. Pearson Education, 2002. 912 oldal, a tárgymutató 23 oldal. Magyarul: Számítógép-hálózatok (második magyar kiadás, szerkesztette és lektorálta Harangozó József). Panem, Budapest, 2004. 929 oldal, a tárgymutató 19 oldal, NC.

[Tanenbaum 2002] Andrew S. Tanenbaum, M. van Steen: Distributed Systems, Principles and Paradigms (lektorálta Szeberényi Imre). Prentice Hall Inc., 2002. 805 oldal, a tárgymutató 15 oldal. Magyarul: Elosztott rendszerek. Panem, Budapest, 2003. 304 oldal, a tárgymutató 16 oldal, NC.

[Tucker 2004] Alan Tucker: Computer Science Handbook. Chapman&Hall/CRC, Boca Raton, 2004. 2006 oldal, a tárgymutató 56 oldal, SP.

[Ullman 1997] Jeffrey David Ullman, Jennifer Widom: A First Course in Database Systems. Prentice Hall Inc., London, 1997. XIII + 470 oldal, a tárgymutató 8 oldal. Magyarul: Adatbázisrendszerek. Alapvetés (szerkesztette Benczúr András). Panem, Budapest, 1998. 507 oldal, a tárgymutató 5 oldal, IM.

[Wakerly 2001] John F. Wakerly: Digital Design. Principles & Practices. Prentice Hall, Upper Saddle River, 2001. 946 oldal, a tárgymutató 24 oldal, AR.

  1. Az angolszбsz alapъ, informatikбhoz kapcsolуdу bet?szavak szуtбra йs feloldбsaik, angolul йs magyarul (1)

    Документ
    Ma, az informatika (számítástechnika, adat-átviteltechnika, digitális fotótechnika, Internet tartalomipar,stb.) világában cikkeket, szakkönyvekett olvasva, előadásokatt hallgatva, de még mint egy beszélgetés résztvevője is, olyan mennyiségben
  2. Az angolszбsz alapъ, informatikбhoz kapcsolуdу bet?szavak szуtбra йs feloldбsaik, angolul йs magyarul (2)

    Документ
    Ma, az informatika (számítástechnika, adat-átviteltechnika, digitális fotótechnika, Internet tartalomipar,stb.) világában cikkeket, szakkönyvekett olvasva, előadásokatt hallgatva, de még mint egy beszélgetés résztvevője is, olyan mennyiségben
  3. A miskolci Egyetem Gépészmérnöki És informatikai karának

    Документ
    A tantárgy rövid tartalma: PC hardver alapfogalmak. A számítógép funkcionális rendszervázlata. A mikroprocesszor. A busz. Memória, tárak. Turing gép. Neumann elv.
  4. Elektronisk Dansk A. I. Meddelser 107 Nov 07

    Документ
    The 2006 Artificial Intelligence Dissertation Award sponsored by ECCAI has been awarded to:Kristian Kersting, Institute for Computer Science, Albert-Ludwigs University of Freiburg, Germany, for his thesis: "An Inductive Logic
  5. Szerkesztő-munkatársak

    Документ
    Benkő András (zenetörténet), Csákány Béla (jog, közgazdaság), Cseke Péter (mezőgazdaság), Fejér Miklós (tankönyvirodalom), Fodor Katalin (lélektan), Gaal György (irodalomtörténet), Gáspár Sándor (rádió), Jenei Dezső (műszaki irodalom),
  6. Elektronisk Dansk A. I. Meddelser 108 Feb 08

    Документ
    Dette nummer af EDAIM er foreloebigt sendte til den voksende antal DAIS medlemmer jeg har email adresse paa. Fortsat er der meget faa rettelser til medlemslisten fra jer .
  7. Arisztotelész

    Документ
    A fogyasztói magatartás vizsgálata a marketing szakembereinek egyik legfontosabb tevékenysége. Hiszen ha tudják, hogy mik a fogyasztók igényei, szükségletei, akkor hamarabb tudnak ezekre reagálni a megfelelő termék vagy szolgáltatás
  8. Elektronisk Dansk A. I. Meddelser 109 Maj 08

    Документ
    13.45 Patrik Doherty: Integrating AI and Unmanned Aerial Vehicle Technologies - A tsunami based emergency services scenario and the use of AI technologies
  9. Elektronisk Dansk A. I. Meddelser 112 Mar 09

    Документ
    At its recent recent General Assembly, on Friday October 31, the board of BNVKI-AIABN declared that the society intends to be a platform for AI research in Belgium, the Netherlands, and Luxembourg, in short the Benelux, and that it

Другие похожие документы..