Arisztotelész

PROGRAMFÜZET

V. REGIONÁLIS

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI

DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Győr, 2004. december 8.

Az élet értékeit és javait csak azok nyerik el,

akik cselekszenek.”

- Arisztotelész -

TARTALOM

Rendezők

Intézmények

Program

Szekciók és rezümék

I. Kommunikáció, marketing kommunikáció

II. Közgazdaságtan, településfejlesztés

III. Marketing

IV. Menedzsment

V. Pénzügy és számvitel

VI. Szociológia

VII. Társadalom, politika, történelem

VIII. Turisztika, idegenforgalom

IX. Európai Unió

X. Közjog

XI. Magánjog

Rendezők

MTA-VEAB Gazdasági – Jogi –

Társadalomtudományi Szakbizottság

Védnök: Dr. Beszteri Béla
MTA-VEAB Szakbizottsági elnök

Széchenyi István Egyetem

Jog- és Gazdaságtudományi Kar

Védnök: Dr. Rechnitzer János dékán
MTA-VEAB alelnök

A rendezőbizottság:

Elnöke: Dr. Nagy György László főiskolai docens

MTA-VEAB TDK elnök

Tagok: Dr. Farkas Szilveszter tanszékvezető

egyetemi docens SZE

Dr. Papp Ilona főiskolai docens

Kari TDK felelős SZE

Dernóczy Adrienn

tudományos segédmunkatárs SZE

Program

830-930 Regisztráció (Aula)

900 Zsűritagok rektori fogadása
(Nagyterem)

930 Megnyitó

Dr. Czinege Imre SZE rektora

Dömötörné Holeczky Judit

Győr város alpolgármestere

Dr. Mészáros Ernő akadémikus

MTA-VEAB elnök

Dr. Nagy György László

MTA-VEAB TDK elnök

1000 Szekcióülések

1120-1140Kávészünet

1300-1400Ebédszünet

1400-1600 Szekcióülések

1600 Kamarazene: SZE vonósnégyese

Fekete Klaudia, Herczeg Réka,

Mates Éva, Tóth Györgyi

1630 Eredményhirdetés és zárás;

„Bölcs bagoly” díjak átadása

Dr. Rechnitzer János SZE JGK dékán

MTA-VEAB alelnök

Dr. Beszteri Béla

MTA-VEAB szakbizottsági elnök

Résztvevő intézmények

Berzsenyi Dániel Főiskola,

Szombathely BDF

Dunaújvárosi Főiskola,

Dunaújváros DF

Kodolányi János Főiskola,

Székesfehérvár KJF

Nyugat-Magyarországi Egyetem,

Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar,

Mosonmagyaróvár NYME-MÉK

Nyugat-Magyarországi Egyetem,

Közgazdaságtudományi Kar,

Sopron NYME-KTK

Pénzügyi és Számviteli Főiskola,

Zalaegerszeg BGF-PSZFK

Széchenyi István Egyetem,

Győr SZE

Veszprémi Egyetem,

Gazdaságtudományi Kar,

Veszprém VE-GTK

Veszprémi Egyetem,

Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar,

Keszthely VE-GMK

Vitéz János Római Katolikus Főiskola

Esztergom VTIF

  1. Szekció

Kommunikáció, marketing kommunikáció

Elnök: Dr. Nagy-György László,

főiskolai docens SZE

Tagok: Kiss János, Győri Balett igazgatója

Horváth László, Griff Humán

Menedzsment ügyvezető igazgatója

Dr. Vértesi László,

egyetemi docens, NYME-KTK

Titkár: Dernóczy Adrienn,

tudományos segédmunkatárs SZE

Színhely: Tanácsterem

Résztvevők:

1. Ciceri Andrea

2. Csatári Léna

3. Nagy Mónika

4. Pócza Ramóna

5. Scheer Noémi Viktória

6. Varga Katalin

7. Vincze Veronika - Déri Tímea

Ciceri Andrea

Mobiltelefonok vásárlása és használati szokásaik

Intézmény: Vitéz János Római Katolikus Főiskola

Konzulens: Hartl Mónika

A fogyasztói magatartás vizsgálata a marketing szakembereinek egyik legfontosabb tevékenysége. Hiszen ha tudják, hogy mik a fogyasztók igényei, szükségletei, akkor hamarabb tudnak ezekre reagálni a megfelelő termék vagy szolgáltatás előállításával, mint versenytársaik. Dolgozatomban én is egy ilyen vizsgálatot készítettem el, mégpedig a mostanában nagyon divatos, már-már státuszszimbólummá váló eszköz, a mobiltelefon vásárlási és használati szokásait mértem fel. A vizsgálatot kérdőívek és interjúk elkészítésével végeztem. Két korosztályt vizsgáltam: a huszonéveseket és a harmincéveseket. Meglepő módon nem derültek ki túl nagy különbségek a két korosztály képviselői közt sem a vásárlási sem a használati szokásokat illetően. Mindezek ellenére érdekes volt látnom, hogy az elmúlt öt évben mennyien és mennyire kerületek az egyre kisebb, és az emberek életét mégis egyre nagyobb mértékben behálózó szerkezetek hatása alá.

Csatári Léna

Szerepcsere avagy a férfi és női szerepek változása a magazinok reklámjainak tükrében

Intézmény: Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola

Konzulens: Hartl Mónika

Nagy Mónika

Az ápolás hatékonysága a kommunikáció függvényében

Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Egészségügyi és Szociális Intézet

Konzulens: Dr. Nagy György László főiskolai docens

A társas együttélés kapcsolatrendszerében, a kommunikáció az egyik legalapvetőbb és legfontosabb kontaktust létrehozó eszköz az emberek között.

Témaválasztásom fő mozgatórugóját is ez adta, valamint a kíváncsiság az irányban, hogy megtudjam, vajon hogyan és mennyire hatékonyan kommunikálnak a betegek, az ápolók illetve az orvosok egymással. Fő célom az volt, hogy a kutatásaim alkalmával szerzett információkból és tapasztalataimból később a szakmai életben lehetőségem legyen mind a saját, mind pedig a szakmai környezetem számára tovább adni tapasztalataimat.

Első és főrendű hipotézisem alapján a jó és hatékony kommunikáció képezi a személyes kapcsolatok kialakítását, elnyerve ezzel a részt vevő felek – beteg, ápoló, orvos – kölcsönös bizalmát, s megalapozva a hatékony ápolást, végeredményül pedig mennyiségileg és minőségileg a megfelelő módszereket alkalmazva, a három oldal legkiválóbb és legbiztosabb rendszerét, egységét alakíthatjuk ki.

Ma már a legmodernebb eszközök segítségével újabb lehetőségeink nyíltak meg a kommunikáció alkalmazására, mégis vannak olyan helyzetek, illetve szituációk – mint például a kórházi kapcsolatok – melyek során elkerülhetetlen a személyes kontaktus, sőt ez a legeredményesebb módja annak, hogy sikeres ápolást, gyógyítást mondhassunk magunkénak.

Mindezek tekintetében, annak érdekében, hogy a vizsgáló módszereim is alaposak és hatékonyak legyenek, módszerként alkalmaztam a piackutatást, ezen belül is elsősorban a primer eszközöket. Kérdőíves felmérést készítettem három különböző jellegű kórház, különböző osztályainak betegei, ápolói, illetve orvosai között. A kérdőíves felmérés mellett a hatékonyság növelése érdekében interjúkat készítettem; valamint lehetősem nyílt arra is, hogy a munkám során tapasztalt megfigyelések alapján vizsgálhassam meg a kórházakban zajló kommunikációt, annak milyenségét.

Kutatómunkám több alkalommal is bebizonyította, hogy a feltevésem helyes, mivel a részt vevő felek mindegyike fontosnak és szükségesnek érezte az egymás közötti folyamatos kommunikáció meglétét.

Hiszem és tudom, hogy a munkám nem volt hiábavaló, az eredmények magukért beszélnek. A jó csapatmunka és az eredményes gyógyítás érdekében ismerniük kell egymást; ahhoz, hogy megismerhessék egymást, kommunikálniuk kell!

Pócza Ramóna

A balett, mint kommunikációs kifejező forma

Intézmény: Széchenyi István Egyetem – Nemzetközi kapcsolatok szak

Konzulens: Dr. Nagy György László főiskolai docens

Scheer Noémi Viktória

A szocialista reklámok mai szemmel

Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet

Konzulens: Dr. Nagy György László főiskolai docens

Mindennapi életünkben nagyon fontos szerepet tölt be a média, amelyen keresztül nap, mint nap szembesülünk rejtett, vagy nyílt propagandával, amely valamilyen szinten befolyásolja, illetve befolyásolni akarja fogyasztási szokásainkat, viselkedésünket, életvitelünket. Talán nem is tudnánk elképzelni egy TV csatornát, rádióadót, vagy egy újságot reklám nélkül. Azonban mint minden jelenségnek, így a magyarországi reklámkultúrának is megvan a saját bölcsője. Valahonnan elindult, valamiből kinőtte magát és a mai napig fejlődik, tökéletesedik. Amikor elkezdtem a dolgozatom megírását, főként az ez iránti kíváncsiságomat akartam kielégíteni.

Dolgozatomban be szeretném mutatni, hogy nem a kapitalizmus terméke a rangos világversenyeken is előkelő díjakat nyert magyar reklám, hanem már a szocialista hiánygazdaságban létezett, virágzott és tökéletesedett, bár funkciója nem a vásárlásösztönzés, a termékek minél jobb eladása érdekében vívott csata eszköze, hanem sokkal inkább a figyelemfelkeltés egy-egy termék létezésére, hasznosságára. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy vajon a szocializmus igazán jó termőtalaja volt-e a mai reklámiparnak? Megfelelt-e az akkori vásárlók igényeinek és megállná-e a helyét a mai gazdasági és fogyasztási viszonyok között?

Munkám során elsősorban szekunder forrásokat alkalmaztam, amely főként szakirodalmat, illetve a Film Múzeum és a Spektrum TV szocialista reklámfilmjeivel foglalkozó sorozatait dolgozza fel. Azonban primer módszereket is alkalmaztam. A témával kapcsolatban fókuszcsoport vizsgálatot végeztem, melyet ötvöztem a csoportos interjú egyes elemeivel és a régi reklámfilmek levetítése kapcsán a reakcióik megfigyelését, valamint a véleménynyilvánításokat is figyelembe vettem.

Munkámban arra törekedtem, hogy a régi rendszer reklámiparáról, reklámfilmjeiről és a reklámok hatásáról egy általános képet adjak, azonban nem a reklámkészítők és az akkori fogyasztók szemszögéből, hanem a mai magyar fiatal generáció szemüvegén keresztül figyelve a reklámfilmek üzenetét.

Varga Katalin

Az Oriflame marketingkommunikációs munkája

Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet

Konzulens: Dr. Nagy György László főiskolai docens

A tanulmány célja az MLM rendszer pozitív szemléletű bemutatása.

Az Oriflame termékforgalmazójaként azt tapasztalom, hogy sokan nem bíznak a közvetlen értékesítés rendszerében. Első hallásra végigszalad hátukon a hideg az MLM hallatán. Miért jut eszébe majdnem mindenkinek a network marketingről a „piramis rendszer”? Vajon segíti- e az értékesítést a személyes eladás? Ezek okára szerettem volna rájönni. A tanulmány első felében az MLM rendszer és a marketing- mix elemei kerültek bemutatásra. A dolgozat második felében megismerkedhetünk az Oriflame-mel. Ezt követi a cég vállalati arculatának ( Corporate Identity ) megismertetése. Fontosnak tartottam bemutatni a marketing- mix elemeit az Oriflame-en belül, hiszen a product, a place, a price, a promotion és a policy szorosan összekapcsolódnak, egységesen alkotnak egy egészet. Megtudhatjuk, milyen termékei vannak az Oriflame-nek, hogyan hajtja végre a vásárlásösztönzést ( Sales Promotion ), milyen előnyei és hátrányai vannak a személyes eladásnak ( Prsonal Selling ), milyen reklámstratégiája van, és milyen a társadalmi elkötelezettsége. A 12 kérdésből összeállított kérdőív segítségével megismerhetjük a fogyasztók véleményeit is. Megtudhatjuk, hogyan vélekednek a fogyasztók az MLM rendszerről, milyen vásárlási szokásaik vannak vagy éppen mi a véleményük a termékforgalmazók munkájáról. A kérdőív részletes elemzése olyan pontokra mutatott rá, melyeken a cégnek változtatni kellene. Érdekes pontja a kérdőívnek az internetes vásárlás után érdeklődő pontja. Mindössze a megkérdezettek 12%-a vásárol interneten keresztül, mert a többiek ebben a rendszerben sem bíznak. Hazánkban 1990 óta van jelen az MLM rendszer. Sajnálatos módon eleinte rengeteg átveréssel találkozhatott a vásárlóközönség, mely a mai napig nem ment ki a köztudatból. Hibába vannak jó minőségű termékei, ha a szépségtanácsadók viselkedése és tudása nem megfelelő és ezzel rossz fényt vetnek a cégre is. A kérdésekre adott válaszokat kördiagrammal tettem szemléletesebbé. A tanulmány végén összegzést készítettem, milyen hibái vannak Az Oriflame-nek, melyek azok a dolgok, melyeken lehetne változtatni.

Vincze Veronika – Déri Tímea

A kelet- és nyugat-európai kultúra összehasonlítása Oroszország és Hollandia tükrében

Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet

Konzulens: Dr. Nagy György László főiskolai docens

  1. Szekció

Közgazdaságtan, településfejlesztés

Elnök: Dr. Gidai Erzsébet
dékán NYME-KTK

Tagok: Hegyi Zoltán, Pannon Vízmű,

gazdasági igazgató

Dr. Agg Zoltán irodavezető KISZI

Veszprém

Kőműves Mária, MTA-NYMI

Titkár: Ponátz György Márk, PhD hallgató

Színhely: Marcal terem

Résztvevők:

1. Csordás Izabella

2. Giczi Petra

3. Horváthné Kercza Virág - Nagy Laura

4. Liska Szilárd

5. Mészáros István

6. Rendes Ágnes

7. Rózsás Balázs

8. Szabó Nóra

9. Vizer Orsolya - Kócsó Ildikó Andrea

Csordás Izabella

Tévképzet(t)ek? - Fiatal közgazdászok a XXI. század elején Magyarországon

Intézmény:

Konzulens:

A fiatal diplomások helyzete nem könnyű. A közgazdászoktatásban is mutatkoznak már a „tömegtermelés” jelei, és egyre többen ismerjük fel, hogy milyen nehéz helyzet előtt állunk, ha az iskola padjait elhagyva, friss diplomával a kezünkben megpróbálunk kilépni a nagybetűs életbe. Ezért gondoltam arra, hogy készítek egy felmérést, melyben azt vizsgálom, hogy azok a hallgatók, akik ezen a pályán szeretnének elhelyezkedni, miért éppen a gazdasági felsőoktatást választották, és hogyan látják az életüket a diploma átvétele után.

Saját vizsgálatom mellett fontosnak tartottam, hogy a közgazdászhallgatók véleménye mellett ismertessem néhány már dolgozó közgazdászét is, akiket interjú formájában kérdeztem meg; hiszen ők azok, akik átestek már a pályakezdés problémáin, és saját bőrükön tapasztalhatták meg ennek nehézségeit. Az elemzés során segítségül hívtam néhány korábbi kutatást is, hiszen így kaphatunk teljesebb képet helyzetünkről.

A dolgozatban rávilágítok arra is, milyen volt, és milyen ma, a felsőoktatásban tanulók, főként a jövendő közgazdászok helyzete. Milyen hatásai lehetnek a diplomás tömegoktatásnak. Milyen lehetséges negatív tendenciákat válthat ki a diplomások tömege a munkaerőpiacon.

Fontosnak tartottam kiemelni azokat a (lehetséges) társadalmi problémákat, amelyek helyzetükből adódhatnak. Ide értve például a munkahelyválasztást és a családi kapcsolatok alakulását is.

A felmérésben többek között a pályaválasztási motivációikról, jövőképükről érdeklődtem. Vizsgáltam azt, hogy milyen munkakörben és hol szeretnének dolgozni, ill. milyen bérigényekkel lépnek fel, mint hallgatók. A legtöbb elemzett kérdést a szülői háttérre is kivetítettem, valamint külön értékeltem a női és férfi hallgatók motivációit, az eredményekből pedig következtetéseket vontam le.

A felméréssel talán sikerült röviden bemutatnom az értékszemléletüket, motivációikat, véleményüket és általános képet adni jelenlegi helyzetükről. Az adatok elemzéséből – köszönhetően a már végzett, dolgozó közgazdászokkal készített interjúknak is - számomra a legfeltűnőbb az volt, hogy egyes kérdésekben mennyire nagy a különbség a közgazdász hallgatók elképzelései és a munkapiac valósága között.

Giczi Petra

A SAPARD előcsatlakozási alap, mint EMOGA előfutára

Intézmény: Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete

Konzulens: dr. Halász Imre főiskolai tanár

A kutatásom célja elsődlegesen az Európai Unió egyik segédeszközének – a SAPARD előcsatlakozási alapnak – a megismerése volt. A megismerési folyamatot azonban nem akartam a könyvek, a szakirodalmak, internetes weboldalak, jogszabályok körére leszűkíteni. Mindenképpen látni akartam a SAPARD Program több oldalát is. Szerencsémre, a szakmai gyakorlati helyem ebben nagy segítségemre volt. Biztosította számomra, hogy különböző helyszíni vizsgálatokon vehessek részt, és kérdéseket intézhessek az ellenőrzött felekhez.

Az előcsatlakozási alapoknak az volt a céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a csatlakozáshoz a csatlakozó országoknak, így Magyarországnak is. Emellett azonban a SAPARD-nak volt még egy fontos feladata! Míg a PHARE-nál és az ISPÁ-nál az EU Bizottsága hozta meg a végső döntést, addig a SAPARD-nál már a teljes pályáztatási folyamatot – beleértve a döntés meghozatalát is – a csatlakozó tagállamra bízta. A célja ezzel az Uniónak az volt, hogy megtanítsa ezeket az országokat arra, hogyan kell bánni az EU-s pénzekkel, hogy taggá válásuk után ez ne okozzon már problémát.

A beszélgetések során mindig is ugyanarra a következtetésre jutottam. A SAPARD, mint előcsatlakozási alap – a folyamat eddigi szakaszain – beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bár mint minden újonnan beindított rendszernél, így itt is vannak kisebb problémák. A megkérdezettek közül mindannyian úgy gondolták, hogy a SAPARD-dal egyetlen gond van csak: a papíralapúság. A pályáztatás során felmerülő összes okmánynak papír formában kell megjelenie.

De ennek ellenére a SAPARD jó és szükséges volt az Unióhoz való csatlakozásunkhoz. Sokan úgy gondolják a SAPARD Program a csatlakozásunkkal már lezárult, nem aktuális téma. Pedig higgyék el nagyon is az! Most következik a kifizetés szakasz jelentős része és az azt követő 5 évig tartó projekt ellenőrzési-monitoringozási-szakasz.

  1. Kr e. 450- ? Kr e. IV század első negyede

    Документ
    Aki a világirodalom évezredeinek remekírói közül próbál arcképcsarnokot összeállítani, eleve tudja, hogy befejezhetetlen munkára vállalkozott. Hiszen ez olyan, mintha egy képzőművészeti múzeumban kívánnánk felhalmozni a világ valamennyi
  2. Skýtsko Sarmatské“ nárečie a „ Skýtsky“ slovník V. I. Abajeva

    Документ
    O slovníku AbajevaPovaha a princíp výberu jazykového materiáluČasový rámec privlečeného jazykového materiáluMená z miest v Bosporskom carstvePomenovania v TanaisePomenovania v Olbii
  3. És szeretnéd hogy továbbra is bővüljön, kérlek támogasd munkám

    Документ
    Az információkereső tezaurusz az MSZ 3418-87-es szabvány szerint: Az információkereső tezaurusz természetes nyelven kifejezett fogalmak olyan tartalmilag szabályozott, szükség szerint változtatható szótára, amelyben feltüntetik a legfontosabb
  4. Okruhy otázok na štátne bakalárske skúšky v akademickom roku 2008/2009

    Документ
    Pedagogika ako veda. Predmet, úlohy a význam pedagogiky, jej vzťah k iným vedám, dve základné koncepcie poňatia pedagogiky. Systém pedagogiky a predmet čiastkových pedagogických disciplín.
  5. Alma Mater várta, várta…

    Документ
    1938-ban a Felvidék egy része is visszakerült Magyarországhoz. Ettől kezdve sok diák tanult tovább az anyaország különböző városaiban. Nem sokáig tartott a boldogság, mert rövidesen kitört a II.
  6. 1 Az ókori kultúrák folyammenti kultúrák (Kína, India, Mezopotámia, Egyiptom)

    Документ
    A korai államok kialakulásának feltételezettségét a folyam menti társadalmak kialakulása jelentette (Nílus, Eufrátesz és Tigris, Indus és Gangesz, Jangce és Huang-ló).
  7. A miskolci Egyetem Gépészmérnöki És informatikai karának

    Документ
    A tantárgy rövid tartalma: PC hardver alapfogalmak. A számítógép funkcionális rendszervázlata. A mikroprocesszor. A busz. Memória, tárak. Turing gép. Neumann elv.
  8.  ion pachia tatomirescu 

    Документ
    Absurdul este o categorie estetico-literar@ derivat@ din cultivarea în fertilele c$mpuri ale artei cuv$ntului a aristotelicului principiu, reductio ad absurdum, valorific$nd în „materie sensibil@“ sensuri „invers-logice“, înc$t „reversul
  9. Tootmine on sihipärane tegevus inimese vajaduste rahuldamiseks, mille käigus luuakse tootmisvahendite abil ainelist (materiaalset) vara

    Документ
    Küberneetika on teadus objektide optimaalse juhtimise kohta (tehniliste agregaatite, kollektiivide jne.). Juhtimise põhimõtted on samad. Tuleb koguda informatsiooni juhitava objekti kohta ja selle alusel töötada välja üldised põhimõtted

Другие похожие документы..